Cifra major képei.
Sokféle forrásból évek alatt összegyûlt felvételek, amelyek jelentõs része nem a majort kívánta dokumentálni, henem embereket megörökíteni. Az épületek, a park csak háttere volt az embereknek.

A Pálmatéri major képei.
Ennek a majornak a fényképeken való megörökítése egyedül Csányi Jánosnak köszönhetõ, aki a majorban töltött évek alatt folyamatosan fényképezett, s egy egész albumra valót hagyott az utókorra. A képen Õ látható a bal oldalon. Mindannyian köszönettel tartozunk érte!

Lajosszénás major képei
Az egyetlen major, amely ma is létezik, bár erõsen átformálódott, épületeinek egy része csak az utóbbi években tûnt el, egyes épületek még ma is állnak.

A Székács majorok
Bár területileg egy részük nem tartozott Nagyszénáshoz, közelségük miatt feltétlenül részét képezték a község történetének. Az épületek egy része ma is áll, bár erõsen megviselt állapotban. Néhány épület a távoli múltban, néhány az elmúlt években tünt el a föld színérõl.

A Cifra majorban állt a Károlyi család kastélya.
Részletesen a Cifra major története c. tanulmányban olvashatunk róla.

A kastélyt körülvevõ parkban állt a kápolna. Nagyszénás elsõ katolikus "temploma".

A major második legnagyobb épülete, a parádéskocsis, a postás lakásával.

Egy lakóház, elõtte a csacsival, szintén a majorból.

Wolfinger Alajos, bérlõ gépkocsija a kastély parkjában.

Az 1940-es évek második felében a kastélynak már csak a déli vége állt. E déli szárny elõtt készült a felvétel.

A kastély déli vége, már némileg elmerülve a gazban és a bokrokban, szintén az 50-es években.

Az elbontott kápolnából néhány nagyobb oszloptöredék, és elmozdíthatatlan tömb maradt csak a helyén. Egy oszlopdob az 1950-es években a kápolna közelében.

A gõzgép megjelenése a majorban mindenkor nagy esemény volt. Nem véletlen, hogy a fényképezés egyik legközkedveltebb tárgya a gõzgép, valamint a hozzá kapcsolódó cséplés eseménye.

A nehéz munka közben némi változatosságot hozhatott a fényképezõ ember megjelenése. Kedvéért felsorakoztak a gép elõtt és mellett.

Egy munka közben ellesett pillanat, minden beállítás nélkül.

A cséplõbrigád változatos arcai, valahonnan a régmúltból.

Egy öreg juhász kutyájával, mintha egy néprajzi szakkönyvbõl lépett volna elõ. A képen, a bal oldalon, Csányi János a fényképek készítõje látható. Sok remek képpel gazdagította a helytörténeti archívumot.

A konda, a kondásokkal.

A major magtára elõtt, a kisült kenyérrel felsorakoztak az asszonyok.

Az 1940-es évek elején a rendkívüli belvíz szinte ellepte a vasúti töltést is.

A cséplõgépet, a technikai haladás jeleként már nem gõzgép, hanem egy körmös traktor motorja mûködteti.

Asszonyok és gyermekek. Talán fejés után, egyszerûen és vidáman.

Gádoros -Nagyszénás útról, bekötõút vezet Lajosszénás majorba.

A major egyik jellegzetes épülete a magtár, amely ma is, szinte eredeti formájában látható.

A magtártól nem messze állt a fõgépész lakása.

Az utolsó cselédház egy ideig még raktárként szolgált, majd eltûnt a föld színérõl.

A lóistálló hatalmas épülete sok átalakításnak volt tanúja az elmúlt években is.

A tehénistálló, vagy ahogyan itt nevezték, a "svarceráj".

A tehénistálló belseje.

Amit egykor kastélynak neveztek a majorosiak. Rendezett park szélében állt a kis tisztilak.

A volt iroda épület, díszesen faragott fa elõtetõvel és oszlopokkal.

Nagyszénástól délkeletre sorakoztak a Székács család majorjai.

A Székács Nagymajor. A korábban épült kastély, a Mágocs-ér magas partján helyezkedik el.

A kastély egyik bejárata 1990 körül.

A másik, késõbb épült kastély a vasúttól távolabb helyezkedett el. 1995-ben bontották le.

A kastély képe keletrõl. A lebontása elõtti utolsó évtizedben lakatlan volt, ennek köszönhetõ elhanyagolt állapota.

A kastély udvarában, technika történeti érdekességnek is beillõ, kétdugattyús kút állt.

A másik majorban ma is áll a családi kastély. Hosszú ideig a Dózsa MGTSZ irodája volt.

A szépen faragott bejárat még jelen állapotában is a tervezõ és a kivitelezõ ízlését dícséri.

A Dr. Székács István esküvõje Richter Emmával a Székács majorban, 1943 márciusában. (Dr. Sterbecz István szivességébõl)