|
||||
A Károlyi család egyike a legrégibb ősi főnemes magyar nemzetségeknek, mely eredetét az oklevelek szerint abból a Kaplony-nemzetségből /Kaplyon/ származtatja, mely már Árpád idejében a magyarok bejövetelekor, első foglalás útján szerezte birtokainak egy részét, nevezetesen Kaplonyt és Nagy-Károlyt, amelyről elnevezték. A honfoglalásban résztvevő Kaplony nemzetség Szatmár vármegyében telepedett le, s idővel több ágra szakadva, több családnak lett törzsévé. A Károlyról nevezett ág, vagyon és tekintély dolgában többi rokonait messze túlhaladta. 1 bizonyíték erre az is, hogy 1414-ben a konstanzi zsinaton is képviseltették magukat. (A nagykárolyi Károlyi család címere.) A család első udvari méltóságot viselő tagja Károlyi Mihály /1585-1626J főispán volt és bárói címet kapott. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is e családból választott magának feleséget, Károlyi Zsuzsannát /1585-16221. Rákóczi tábornokának unokája, gróf Károlyi Antal /1732-1791/ tovább növelte a család birtokát és tekintélyét. A dúsgazdag Harruckern Jozefa bárónővel kötött házassága révén a családi vagyont nagy mértékben gyarapította Csongrád és Békés vármegyei birtokokkal. Harruckern János György az 1700-as évek elején kapta érdemeiért ezeket a területeket. Az ő unokáját vette feleségül Antal gróf. Az örökölt birtok része volt Szénás puszta is. Károlyi Antalt, akárcsak apját és nagyapját elhalmozták kitüntetésekkel. Mint alezredes, később ezredes, több csatában vitézül harcolt a poroszok ellen. 1758-ban Szatmár vármegye főispánjává, s még azon évben tábornaggyá nevezik ki. Egy év múlva megkapja Mária Teréziától a Vitézrend keresztjét. 1791-ben az Aranygyapjas Rend vitézévé nevezik ki. Nagy összegeket fordított az ecsedi láp lecsapolására.4 Az 1798-as nagy osztás után a Károlyi családhoz került Szénás területe 1470 hold híján. 1838-ban ezt is megvették gróf Bolza Józseftől. Károlyi György (Károlyi György képe)1802-ben született Bécsben. Középiskolai tanulmányai után 1820-ban a hadseregbe lépett. Széchenyi ezredtársaként szolgál, a Hessen-Homburg huszároknál, és ekkor köt Széchenyi Istvánnal barátságot. Több alkalommal együtt utaztak Nyugat-Európába. 1825-ben a főrendi táblán részt vett az első reform országgyűlésen és 40 ezer forintos alapítványa által egyike volt az Akadémia megalapítóinak. 1836-ban feleségül vette Zichy Karolina grófnőt, Batthyány Lajos sógornőjét. 1841-ben Békés vármegye főispánja lett. A liberális gróf nem lelkesedett túlságosan a kormányzati hivatalokért, ezt a tisztséget mégis elfogadta, "Közhivatalt, különösen pedig megyei hivatalt viselni ... annyit teszen, mint a közjólét s boldogulás előmozdításában venni részt."5 A Körös-szabályozási Társulatnak ő volt az első elnöke. A reform országgyűléseken sógora, Battyhány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja. Széchenyi lstván írja 1828-ban: "Ha Eszterháry Mihály, Károlyi György, Wesselényi és Andrássy nem segítenének, összerogyna minden." 6 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. Kossuthot támogatta, de a debreceni trónfosztást nem helyeselte. A szabadságharc bukása után Haynau elfogatta, de egy hónap múlva súlyos váltságdíj fejében szabadon engedte. Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. Egyike volt a legkiválóbb magyar gazdáknak. 1867-ben ismét Szatmár vármegye főispánja, később koronaőr, majd főudvarmester lett. 1877. novemberében halt meg. Házasságából hat gyermek született: Gyula, Viktor, Gábor, István, Pálma és Tibor. 1827 után, amikor szénási birtokát átvette, az egész pusztán egyetlen tisztilak állott, a későbbi kastély középső, magasabb része. A birtok legnagyobb része legelő volt. Hamarosan hozzáfogott a terület szakszerű felosztásához és műveléséhez. A birtokot több táblára osztotta és a táblákat körbevetette akácfákkal. A kastélyt is kibővítette és erdővel vétette körül. A terület arra alkalmas pontjain majorokat építtetett, tiszti állásokat szervezett.7 1818-tól állott már itt egy major, a puszta délkeleti részén, a mostani Mihálytelek helyén. Ezt nevezték Kerek-Kurticsnak. György gróf terveinek útjában állott ez a falucska, ezért egyezkedni kezdett a lakosokkal. A megegyezés sikerült, a lakosság 1854-ben átköltözött a mostani Szénás falu helyére. A gróf tisztességes kárpótlásban részesítette őket, 825 négyszögöl földet kaptak a faluban, 5 holdat pedig a falun kívül, kamatmentes törlesztésre, amit húsz év alatt kellett kifizetni.8 A grófi család ritkán tartózkodott a cifra-majori kastélyban, általában nyáron jöttek le néhány hétre megszemlélni a birtokot. A kastély életét jobban csak a bent szolgálók /szakács, szobalány, asztali inas/ ismerték. Ők találkoztak velük, kívánságaik szerint dolgoztak, esetleg 1890-től a kápolnában láthatták őket. A cselédasszonyok igen kíváncsiak voltak, milyen is lehet egy grófnő. Valamelyik Károlyinénak egyszer a fülébe jutott ez a kíváncsiság és egy reggel kijött a kastélyból a parkba, illetve a kocsifeljáró elé. Az ott összegyűlt asszonyoknak odaszólt: No asszonyok, jól nézzenek meg, most itt vagyok. És egy ideig föl-le sétálgatott a szemük előtt. 9 A Károlyi családnak több tagja is érdemeket szerzett az 1848-49- es szabadságharc idején és azt követően az emigrációban. Károlyi István, György testvére /1797-1881/ a szabadságharc idején Pest vármegye főispánja. Fóton nemzetőrséget szervezett, saját költségén felállította a Klapka György parancsnoksága alatt álló I. hadtest kötelékében harcoló Károlyi huszárezredet. 1849. februárjában Windischgrätz elfogatta és Batthyányval együtt rabságba vetette. 1850ben nagy váltságdíj fejében /100 ezer forint / engedték szabadon. Halála után sírjára Erzsébet királyné személyesen helyezett el koszorút. Károlyi Sándor, István fia /1831-1906/. közgazdász, az MTA igazgatósági tagja. A szabadságharc idején Klapka György vezetésével az apja által létesített Károlyi huszárezred századosaként harcolt. A bukás után Párizsba emigrált és csak az általános amnesztia kiadásakor tért vissza hazájába. 1886-ban megalapította a Pest Megyei Hitelszövetkezetet, 1896-ban a Magyar Gazdaszövetséget, 1898-ban a Hangya Szövetkezetet. Károlyi Ede, István fia, Sándor féltestvére /18211879/. 1848 júniusától nemzetőr századosi rangban parancsőrtiszt a délvidéki seregnél. Szeptembertől őrnagy, a zemplémi önkéntes nemzetőr- zászlóalj parancsnoka. Vitézségével kitűnik Buda ostrománál. 1849-től 1951-ig emigrációban élt. Károlyi Gábor, György fia /1841-1895/. Liberális politikus. 1861-től három évig Genfben tartózkodott, ahol megismerkedett az ottani magyar emigráns kolóniával, majd később magával Kossuthtal is. Később mint önkéntes beállt Türr István és Klapka György olaszországi magyar légiójába. Az emigránsokkal való jó kapcsolata megszerezte neki Victor Hugo és Garibaldi barátságát. Gyakran fölkereste Kossuth Lajost is turini magányában. Károlyi Tibor, György fia, Gábor testvére /18431904/. 1866-ban ő is beállt a Klapka légióba. 1878-tól 1884ig tagja volt a Képviselőháznak szabadelvű programmal, de a politikánál jobban érdekelte a képzőművészet. Kiadta a Károlyi család oklevéltárát 5 kötetben. Az országgyűlésben az orosházi kerületnek, így Szénásnak is képviselője volt. Károlyi István II., György fia, Tibor és Gábor testvére /1845- 1907/. Testvérével együtt ő is megismerkedett az emigránsokkal és belépett a magyar légióba. Klapka Györgv segédtisztje volt 1866-ban. 1887-től országgyűlési képviselő. A közéletben kivételes népszerűségnek örvendett, amit erős magyar hazaszeretetével ért el. Kortársai a legelső magyar gavallér elnevezéssel illeték.10 Károlyi György szénási birtokának nagy részét legidősebb fia Gyula /1837-1890/ örökölte. Gyula gróf fiatal korában /apjához hasonlóan / beutazta a nyugati országokat. 1872-től országgyűlési képviselő. Később betegeskedése miatt a politikától visszavonult, a magánéletében inkább a jótékonyságnak élt, s a király 1880-ban őt bízta meg a Magyar Vöröskereszt megszervezésével. Megkapta az Aranygyapjas Rendet. Szénás területéből Gyuláé lett Cifra, Malmos, Székes, Pálmatér, Mihálytelek. Ez volt a legnagyobb terület. A második rész Lajos-Szénás, mely a gróf Károlyi Lajos örököseinek birtokában volt. A harmadik rész Kis-Szénás, mely gróf Károlyi István (György legfiatalabb fia) tulajdona. A negyedik rész Trauttmannsdorf birtok, az ötödik Apponyi rész. (Az utóbbit 1883-ban megvették a szarvasiak.) A hatodik rész pedig Kurtics telepítvény, vagyis a mostani falu. Így nézett ki a terület a múlt század második felében. Károlyi Gyulának első házasságából kettő gyermeke született: Mihály és Erzsébet, a másodikból pedig négy: Zsuzsanna, Geraldin, József és Júlia. A grófot kedvelték Szénáson is, Toldy Péter, a cifrai kápolna lelkésze így ír róla az egyházi naplóban: 1890-ben igen jó termés volt gabonából Szénáson. "Örömtől áradozó kebellel fogtunk az aratáshoz, a betakarítás nehéz munkájához, midőn a leverő hírt vettük, mely minden keblet megremegtetett: a Nagyméltóságú Kegyelmes Gróf súlyosan beteg. Aggodalom között folytak ezentúl napjaink, kértük a Mindenhatót, buzgó imáinkkal ostromoltuk az eget, kedves betegünket Isten akaratára bízván állapotát, míg 1890. november 23-án vettük a szomorú gyászhírt: Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula őnagyméltósága a hajnali órákban jobblétre szenderült. Egy hű férjet, egy gyermekeit forrón szerető férfiút, kit a korona is bizalmával megtisztelt, vesztettünk el őbenne. Béke poraira."11 Özvegye továbbra is rendszeresen látogatta a cifrai kastélyt, ellenőrizte a gazdálkodást. 1900 "szeptember 15-én reggel érkezett meg Kegyelmes grófnénk, özv. Károlyi Gyuláné szül.: gróf Pállfy Geraldine őexelentiája, s rögtön tk. Dáni József tiszttartó úr kíséretében az egész uradalmat bejárta, az idő alatt József gróf őméltósága Menyhárt Zsigmond kasznár úr és Csepel Béla központi írnok úr kíséretében lóháton nézte át az uradalom nagyobb részét. Másnap - vasárnap lévén - a kegyelmes asszony fiával, József gróf őméltóságával és az egész uradalmi tisztikar nejeikkel együtt az uradalmi kápolnában az istentiszteleten részt vett. Délután három órakor a legnagyobb megelégedését fejezte ki minden felett, eltávozott fiával..."12 Egy hónap múlva a grófné egy phisharmóniumot ajándékozott a kápolnának. 1907-ben felosztották Károlyi Gyula birtokát a második házasságából származó örökösök között. A szénási birtok Júlia grófnőnek jutott. Féltestvére Mihály már korábban megkapta Mihálytelek területét, amit az 1910-es évek közepén eladott. Károlyi Mihály / 1875- 1955/ politikai pályáját 1901 ben a Szabadelvű Pártban kezdte. Az első világháború idején háborúellenes föllépésével nagy népszerűséget szerzett. Az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom vezető egyénisége, legnépszerűbb politikusa, a Nemzeti Tanács vezetője. IV.Károly király 1918. október 31-én miniszterelnökké nevezte ki. 1919. január 11-ig töltötte be ezt a tisztséget, ekkor köztársasági elnök lett. Megkezdte a demokratikus reformok megvalósítását, a földreform bevezetéseként kiosztotta saját kálkápolnai birtokát. Mivel az antant hatalmakkal kedvező békefeltételeket nem sikerült elérnie, egyre nehezebb helyzetbe jutott. Amikor 1919. március 20- án a Vyx jegyzék újabb jelentős területek átadását követelte, lemondott elnöki tisztéről. A gróf szénási birtokának központja a mihálytelki major, igen szép, rendezett volt. A faluból ki lehetett menni az akácos allén, ami a mostani Károlyi Mihály utcának felel meg. A szarvasi útról is be lehetett menni, ez volt a gesztenyés allé. Az egész majort erdőség vette körül, amely jó vadászó hely volt a grófnak, jó levegőt adott és innen termelték ki a fát. Az egész területre a rendezettség, gondozottság volt a jellemző. A gróf autóval nyár elején megérkezett, a gesztenyés úton hajtatott be. Családja kiszállt a kastélynál, ő megállt a kör alakú gyöpön, a major közepén. Mihály gróf - így emlegették - magas, vékony ember volt. Szólt a gyerekeknek, hogy hívjátok ide édesanyátokat. A gyerekek szaladtak, jöttek az asszonyok sietve. Megkérdezte, kinek milyen panasza van és mi hiányzik. A sérelmeket, panaszokat orvosolta. 14 Az első világháború idején a gróf a pálmatéri gazdaság irodaházában elkártyázta birtokának jelentős hányadát Schwartz Gyula csabacsűdi bérlővel. A kártyacsata után saját, elkártyázott fogatát kölcsön kapta a nyerőtől, hogy haza A nagyszénási határnak, mely eredetileg teljes egészében Károlyi birtok volt, az 1920-as évekre már csak 6671 kat. holdja maradt a család kezén. Károlyi Júlia grófnő gróf Festetich Sándorhoz ment feleségül. Az ő birtoka 3787 kat. hold.16 1936-ban ezt is eladták az Olasz-Magyar Banknak. A kastély és annak környéke Wolfinger tulajdona lett. Ez a rész 1942 nyarán került eladásra. Az orosházi Kisbirtokosok Szövetsége vette meg. A kastélyt és az összes többi épületet hamarosan lebontották, széthordták. Csak a kápolna árválkodott még ott egy darabig, míg a katolikus egyház azt is kénytelen volt lebontani. A lajosszénási részen maradt legtovább Károlyi birtok. Károlyi Lajosnak volt egy Alajos nevű fia, ennek pedig egy leánya, Ferdinanda. Ő Berchtold Lipóthoz ment feleségül. Lajosszénáson örökölt 2884 holdat, amiből 1867 kataszteri hold meg volt egészen 1945-ig, amikor fölparcellázták, kiosztották. Károlyi Györgynek Gyulán kívül még négy fia született. Tibor fia leszármazottai a nagymágocsi uradalomban gazdálkodtak. Az országos hírű nagymágocsi kastélyt Tibor egyik fia, Imre gróf építette. A kastélyt hat gyermek közül Viktor örökölte. 1914-ben, amikor a front a közelébe ért, a családnak menekülnie kellett. Szétszóródtak a világban. A kastélyt hamarosan kirabolták, berendezéseit széjjelhordták, a könyvtár ritkaságait tüzelőnek használták. A szobrok egy részét összetörték, és a tóba dobálták. Szerencsére a kastélyt és a körülötte lévő szép parkot viszonylag épségben sikerült megmenteni, ma szociális otthon működik bene. Viktor gróf fiatalabbik fia Antal /született: 1929-ben/ jelenleg nyugdíjas, New York mellett él. Egy nagy biztosítótársaságnak volt az egyik vezetője. Nemrég itthon járt és fölajánlotta segítségét a mágocsiaknak. A bátyja, Károlyi Lajos szintén itthon járt, tervezi a végleges hazatelepülést. Ő most Brazíliában él. 17 Kívül kerültek az országon többségben a család elhúnyt tagjai is. Az ősi családi sírbolt Nagykárolyban van. Körülbelül ötven családtag van oda eltemetve. Nagykároly most Romániához tartozik. Romániához került a Bihar megyei Bályok is, ahol szintén állott egy kastély és oda is temetkeztek.Temetkeztek a mágocsi kastély kriptájába is, de ezeket a holtakat 1943-ban Nagykárolyba, illetve Kenderesre elszállították. A nagymúltú, nagytekintélyű Károlyi családból sok kiváló ember, nagyszerű hazafi került ki. Községünkben két utca is őrzi emléküket. A Mihálytelekre vezető volt akácos allé, ma Károlyi Mihály utca. Az első utcát még a múlt században Szénás alapítójának tiszteletére György utcának nevezték el. Több évtizeden keresztül viselte ezt a nevet, de 1945 után nem tudni mi okból átkeresztelték Szabadság utcára. 1991-ben az egyik új utcát ismét gróf Károlyi Györgyről nevezték el, tisztelegve ezzel falunk alapítója előtt. |
||||
| Felhasznált szakirodalom jegyzéke
1. Révai Nagy Lexikona XI. kötet 287-288.oldal. Bp.1914. 2. Nagy Iván: Magyarország családai VI.kötet 104. Oldal. 3. Révai Nagy Lexikona XI. kötet 291. oldal. 4. Révai Nagy Lexikona XI. kötet. 289. oldal. 5. Baják László: Főispáni beiktatás Békés megyében 1842. Megjelent a Honismeret folyóiratban 1991/3. 13. oldal 6. Baják László: Széchenyi barátja Károlyi György. Élet és Tudomány 1992. I.24. 104. oldal 7. Historia Ecclesiae Filialis György Szénás 24. oldal Katolikus Plébániai Hivatal Nagyszénás 8. Karácsonyi János: Békésvármegye története Il. kötet 304. o1da1 9. Elmondta: Weigler Lajosné (1889-1969) volt nagyszénási lakos 10. Révai Nagy Lexikona XI. kötet 290-291. oldal. 11 . Historia Ecclesiae Filialis 34. Oldal 12. I. mű 43. oldal 13. Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet 870. oldal 14. Elmondta: Kiss Jánosné Bagi Anna sz.: 1903. Nagyszénáson, Nagyszénás, Hunyadi utcai lakos 15. Dr. Sterbetz István emlékezésre alapozott adatközlése a Sterbetz családról és nagyszénási tevékenységükről. Budapest 1991. 16. Herceg Mihály: A nagy és középbirtokok változásai a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén. 17. Nagymágocs: Fejezetek a község történetéből 2. 57-66. oldal Verrasztó Gábor: Interjú gróf Károlyi Antallal és Interjú gróf Károlyi Lajossal. | ||||
