A Harruckern család
 
Békés vármegye a török idokben elnéptelenedett, lakossága az 1700-as évek legelején csak néhány száz család volt. Szénás egész területe ekkor lakatlan. Hiába hoztak megyei határozatot a benépesítésrol, ez nehezen haladt elore. Adókedvezményeket is ígértek a jobbágyoknak, de ahelyett, hogy jöttek volna, inkább elszökdöstek innét. Megváltozott a helyzet, mikor majdnem az egész Békés vármegye tulajdonosa Harruckern János György lett.
Harruckern János György Harrucker György takácsmester és Schölger Erzsébet hatodik gyermeke volt. Egy felso-ausztriai mezovárosban, Schenkenfeldben született 1664. március 25-én. (l.) Szülei papnak szánták, de o nem érzett kedvet ehhez, ezért nagybátyja, az ennsi esperes-plébános 1689ben az alsó-ausztriai udvari számvevoségnél számtiszti állást biztosított neki. Hamar kibontakoztak jó képességei, még három év sem telt el, már hadügyi élelmezési biztos lett.
1697-tó1 négy éven át az aradi várépítés kamarai biztosa. Ez bizalmi feladat volt, hiszen az építkezés költség eloirányzata mintegy 600 ezer forintot tett ki. Mivel állásában vagyoni felelosséggel tartozott, ekkor már meglehetosen gazdagnak kellett lennie. Ehhez valószínuleg elonyös házassága is hozzásegített, melyet 1693-ban kötött nemes Vorstern Anna Máriával. (2.)
1701-ben alezredesi rangot kapott és élelmezési igazgató lett Itáliában, Savoyai Jeno mellett. 1708-13-ig a Németalföldön tevékenykedett, vezette a hadsereg élelmezését, egyúttal helyettes igazgatója volt a hadi bizottságnak is.

Harruckern a török háborúban jutott katonai pályája csúcsára. 1716-ban Savoyai Jeno herceg segítségével megreformálta a császári hadsereg élelmezési igazgatását. (3.) Az addig gyakorolt szerzodéses magánvállalkozók rendszere helyett behozta a házi kezelés rendszerét, ezzel a kincstárnak több mint kétmilliót fölülmúló hasznot hajtott. (4.) Rendkívül sikeres embernek számított, így sok irigye, ellensége is volt. Ellenségei ot linzi péknek, vagy linzi pék fiának csúfolták. Érdemei azonban sokkal nagyobbak voltak, hogysem azt az irigy nyelvek elhomályosíthatták volna, méltán kapott kitüntetéseket. Udvari kamarai tanácsos lett 1710-ben, római birodalmi lovag 1718-ban, magyar honfiúsítást nyert 1723-ban. Közben a neve is változott, az egyszerubb Harrucker név helyett a hangzatosabb Harruckernt használja.
1719-ben III. Károly királyhoz folyamodott, melyben kimutatja, hogy o az udvart már harminc éve odaadással szolgálja. Eloadja, hogy Magyar-, Olasz-, Németországban 27 háborúban vett részt. Nyugodt lélekkel mondhatja, hogy hosszas hivatalnokoskodása alatt becsületes kezelése által több százezer forintot megtakarított a kincstár részére. (5.)

Egyes források szerint olyan orlési szisztémát talált ki, hogy 32 bécsi méro búzából nem a köteles l9 mázsa "parasztra orölt" lisztet hozta ki, hanem 21 mázsát. Ezáltal csinált a kincstárnak közel kétmilliós hasznot. (6.) A király méltányolta munkáját, és 24 ezer forint jutalmat tuzött ki részére. Az általa kért gyulai uradalom értéke 13 ezer forinttal túlhaladta ezt az összeget. A különbözetet Harruckern két év múlva ki is fizette. Ez a birtok kiterjedt Békés megye négyötödére és átnyúlt két szomszédos megyébe is. Található volt rajta kilenc község, a többi terület puszta volt.

Az átadó jegyzokönyvben szerepel többek között Szénás puszta neve, de szerepelnek a környékrol pl. Orosháza, Kis-és Nagy-Csákó, Királyság és Kondoros is. (7.)

Szénás területét 1720-ban 500 forintra becsülte a szegedi kincstári igazgató, mielott átadták Harruckernnek. (8.) Azonban már a beiktatás alkalmával tiltakozást nyújtott be a Fráter család, visszakövetelve Szénást. Mivel dokumentumokkal nem tudta bizonyítani követelését, így keresettol elesett. (9.)

Harruckern János Györgynek és mindkét nembeli utódainak a király bárói méltóságot adományozott 1729-ben. Ugyanebben az évben kinevezte Békés vármegye foispánjává. a foispáni szék megüresedése esetére. Hivatalába 1732-ben iktatták be, Löwenburg gróf halála után. ( 10.)

Fontos feladatának tekintette, hogy birtokát benépesítse és jövedelmezové tegye. A helységek nagyobb részére magyarok települtek, de érkeztek szlovákok /Szarvas, Mezoberény / és német telepesek is. /Gyula, Elek, Mezoberény / Különösen vonzó volt, hogy Harruckern szabad vallásgyakorlást engedett uradalma lakosainak. A súrlódások elkerülése végett lehetoleg külön helyen telepítette le az eltéro vallású és nemzetiségu jobbágyokat.

A birtokait benépesíto telepesek az elso években jelentos kedvezményeket kaptak. Ha az állami adót nem tudták megfizetni, nemegyszer megelolegezte nekik az uradalmi pénztárból, kamat nélkül. Az egyházi tizedet megvette és örökre jobbágyainak ajándékozta. A földesúri adó méltányos volt, a robot minimális.

"Harruckern! Ez az o jobbágyainak még a sírban is mindenkor drága és szereto földesurok, minden jobbágyának atyja és oltalmazója" - írja Tessedik Sámuel. ( 11 .)

Harruckern János György ma is számot tarthat az utókor emlékezetére. Békés megyében elsosorban azért a szerepéért, amelyet földesúrként vidékünk 18. századi benépesítésében, újjáépítésében játszott. 1742. április 18-án halt meg. Végrendelete szerint holttestét a bécsi Szent István templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.
/br> Öt gyermeke közül Ferenc örökli a gyulai uradalmat és a foispáni hivatalt.
Báró Harruckern Ferenc
Nemes Dirling Mária Antónia

Harruckern Ferenc 1696-ban született Felso-Ausztriában. Gyermekéveirol iskoláiról nem tudunk, a család valószínuleg követte az apát Magyarországra, Olaszországba, majd Németalföldre is.
1729-ben császári udvari kamarai tanácsos lett, 1743-ban iktatták be foispáni tisztségébe, amit 32 évig viselt. (12.)
Az o célja is az volt, hogy folytassa a nagy uradalom benépesítését. Telepeseket toborzott, azok megélhetéséhez a földet biztosította. Kezdetben három évre elengedte a földesúri szolgáltatásokat is. Bár o katolikus volt, védelmet és szabad vallásgyakorlatot kaptak a letelepedok. Orosháza betelepítése is az o nevéhez fuzodik. Támogatta a kultúrát, a környék elso színházi eloadásai is családja házi ünnepségein zajlottak le Gyulán. ( 13.) Rendezett vármegyét, fejlodo községeket, jómódú lakosokat hagyott hátra Békés megyében.
Az 1775-ben bekövetkezett halálakor a Harruckern család férfiágon kihalt, ugyanis Ferencnek két lánya született. Elso feleségétoI Mária Anna, harmadik feleségétol pedig Mária Jozefa. A hatalmas örökséget 1798-ban öt részre osztották: a Gruber, Wenckheim, Stockhammer, Siskovics és Károlyi családok között.

Orosházát és Szénást Jozefa örökölte.
Báró Harruckern Jozefa 1740-ben született és 1802-ben halt meg. Róla keveset tudunk, de az kiderül a forrásokból és festményekből, hogy szép és művelt arisztokrata hölgy volt. Apja birtoka határos volt a gróf Károlyi család birtokával. Elég jó viszony alakult ki a két család között, így Harruckcrn Ferenc megegyezett Károlyi Ferenccel, hogy leányát hozzáadja annak fiához, Antalhoz.

A szülők tervezte érdekházasságból végül szerelmi házasság lett, mivel Károlyi Antal beleszeretett a szép Jozefába. A bárónő az udvari életben kötelező francia és olasz nyelven túl magyarul is megtanult beszélni, Antal gróf pedig a németet tanulta leendő felesége kedvéért.

Az esküvőre 1757. június 13-án került sor Gyulán. Valószínűleg azért erre a napra esett a választás, mert ekkor ünnepelte névnapját a báróné /Dirling Mária Antónia/ és a fiatal gróf is. Gyuláról Nagykárolyba vonultak, ahol folytatódott a díszes ünnepség. (14.) Nekik később egy gyermekük született, József, de ez már a Károlyi család történetéhez tartozik.

A Harruckern család 76 évig birtokolta Szénást. Ez idő alatt betelepíteni nem sikerült. Később kettő, majd négy részre osztva különböző bérlőknek adták ki, akik állatokat legeltettek itt. 1788-ban az egész Szénás mind legelő volt. (15.) A letelepedés és a földművelés csak a XIX. század elején kezdődik.

A Harruckern család címere:
A család címere egy négyfelé osztott vért. Az első és a negyedik osztály vörös mezejében egy fehér búbos galamb áll, a vért belseje felé fordulva. A második és a harmadik osztályt jobbról balra harántosan lefelé vonuló ezüst-vörös kockák képezik. A vért fölött két koronás sisak áll, a jobb oldalinak koronáján a leírt búbos galamb áll, a bal oldalin egy fekete sasszárny lebeg, s annak közepén vízirányosan három ezüst-vörös kockás csíkolat látszik. ( 16.)

Irodalomjegyzék

1. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei Orosházi Napló 1989. október 21 . 4.o.

2. Dr. Dusnoki József: A földesúr a vármegye fejlődéséért Békés Megyei Hírlap 1992. április 25-26. 8.o.

3. Karácsonyi János: Békésvármegye története III. kötet 181.o.

4. Koszorús Oszkár: i.m.

5. Historia Ecclesiae Filialis György-Szénás 1890. 18.o. Katolikus egyház levéltára Nagyszénás

6. Historia Ecclesiae Filialis ... 18.o.

7. Nagy Iván: Magyarország családai 62-63.o.

8. Karácsonyi János: i.m. II.köt. 303.o.

9. Haán Lajos: Békésvármegye hajdana 298.o.

10. Koszorús Oszkár: i.m.

11. Dr. Dusnoki József: i.m.

12. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 9. Orosházi Napló 1989. november 4. 4.o.

13. Draskovich József: Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója...

Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből /Közlemények/ 249-251.o.

14. Draskovich József: i.m. 242-246.o.

15. Karácsonyi János: i.m. II.köt. 303.o.

16. Nagy Iván: i.m. 64.o.

17. Karácsonyi János: i.m. III.köt. 180.o.